Ízeltlábúak

Parazita százlábú

Ellenőrző kérdések a Az ektoderma és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik.

Ismeretlen, bizarr lényeket vettek észre egy ízeltlábú testén

Testüregük nincs. Testük kétoldalian részarányos. Az aktív úszás, a mászás az érzékszervek, fejlettebb idegrendszer, koordináció létrejöttét feltételezi. Ezek a szervek az elkülönült feji végen találhatók, hiszen ez a testrész találkozik legelőször a környezet ingereivel.

A feji vég, az agydúc kialakulása nagy evolúciós lépést jelent. A parazitafajok kültakarója speciális felépítésű tegumentumot alkot, amely védelmet jelent a gazdaállat emésztőnedveivel szemben is. Bélcsatornájuk kétszakaszos, elágazó, de egyes parazitáknál hiányozhat. Nincs elkülönült légzési és keringési szervrendszerük. Kiválasztószervük elővesécske típusú.

parazita százlábú

A fajok többsége hímnős, az ivarszervek igen jól differenciáltak. A parazita fajok posztembrionális fejlődése közvetett, gyakran több lárvaállapoton keresztül, akár több köztigazdával is fejlődhetnek.

  • Ezek a darazsak zombivá változtatják áldozataikat A Koppenhágai Egyetem és a dán Természettudományi Múzeum biológusa, Ana Sofia Reboleira erősen meglepődött, amikor Twitteren sikerült azonosítania egy olyan parazita gombafajt, amely elsősorban a százlábúakon szeret megtelepedni — í rja a Futurism.
  • Ellenőrizze, hogy van- e szaga a szájnak

Közel 18 fajuk ismert. Vannak közöttük szabadon élők és paraziták is. A parazita fajok növényi vagy állati kártevők lehetnek. Az emberben is számos laposféreg élhet.

Ízeltlábúak

A laposférgeknek a csalánozókkal való közeli rokonságát testfelépítésük több bélyege is tükrözi. Egyes vonásaik, így például a mezodermális parenchima megléte viszont sokkal fejlettebb tulajdonság.

parazita százlábú

Néhány laposféregnél azonban — jól felismerhetően — a csalánozóknál jellemző izomsejtstruktúra, a hámizomsejt-típus fordul elő. Ennek a sejtnek egyik része a plazma nagy részét és a sejtmagot tartalmazza, míg a másik, megnyúlt része paraziták reproduktív rendszere összehúzódásra képes fibrillumokat foglalja magába.

Fergek a viragfoldben

A laposférgek evolúciós kapcsolataira, származására nézve több elképzelés is van. Sok csillót viselő sejtjeik, a petesejtjük spirális barázdálódása azt jelzi, hogy a kétoldalian részarányos testfelépítésű állatok fejlődési szintjének nem a legalsó lépcsőfokán állnak. Egyes elképzelések szerint a laposférgek ősei testüreg nélküliek voltak, és bélcsatornájuk fejletlen volt, tehát ezek a tulajdonságaik elsődleges bélyegek.

Mivel van egy olyan gyűrűsféreg csoport, amelynek testfelépítése számos vonásban a laposférgekére emlékeztet, elképzelhető az parazita százlábú, hogy a laposférgek a testüreggel rendelkező állatokból vezethetők le, amennyiben a testüregnélküliségük calamus gyökerek és paraziták másodlagos, leegyszerűsödési folyamat eredménye.

Így a laposférgek egy olyan oldalágnak tekinthetők, melyek speciális életmódjuk kialakulása során elvesztették testüregüket.

parazita százlábú

A laposférgek testhosszúsága a milliméterestől a több méteresig terjedhet. Hát-hasi irányban lapított testük alakja lehet karcsú, széles levél vagy szalag formájú. A törzsbe tartozó fajoknál speciális, parazita százlábú szervek, testfelépítési formák alakultak ki. A parazita életmód a laposférgek többségénél specializált adaptációhoz vezetett.

Testükön szívókák, tapadókorongok és rögzítőhorgok alakultak ki. Ezek szolgálnak a megkapaszkodásra.

A fajok egy része nem rendelkezik bélcsatornával. Amelyeknél van, ott csak előbélre és középbélre tagolt, különböző mértékben elágazó 4. A bélcső falát egyrétegű hengerhám alkotja.

Human Centipede Operation Overview

Elkülönült légzőszervük nincs, így a test belső elhelyezkedésű sejtjeinek ellátása kritikus tényező. Ennek megfelelően a legtöbb laposféreg kis testű, vagy ha nagyobb is, a test erősen lapított.

Megettek egy százlábút, kórházba került a család

Keringési szervrendszerük nincs, a parenchimaállomány sejtközötti folyadékának — a test mozgása révén létrejövő — áramlása alkalmas bizonyos anyagok szervezeten belüli szétosztására, szállítására. Valamennyi faj kiválasztószervei az elővesécskék protonephridiumamelyek elvezető csőrendszerük felépítésében, a kivezető pórus helyzetében mutatnak eltérést az egyes fajoknál 4. Ez a rendszer elsősorban az ozmoregulációban tölt be fontos szerepet, kiválasztó funkciója másodlagos.

Az anyagcsere végtermékeit, például az ammóniát főleg paraziták a vízből testfalon át, diffúzióval távolítják el.

Idegrendszerük központja a feji végben lévő idegsejt-tömörülés, illetve a fejlettebbeknél általában kétlebenyű agydúc. Innen a kezdetlegesebb testfelépítésűeknél számos hosszanti idegtörzs indul ki, míg a fejlettebbeknél ezek száma csökken.

parazita százlábú

A laposférgeknél unipoláris, bipoláris, multipoláris idegsejtek egyaránt előfordulnak. Érzékszerveik fejletlenek, általában csak a mechano- és kemoreceptorok fordulnak elő. A szabadon élő fajoknak és egyes ektoparazitáknak látószervei lehetnek. Az örvényférgek és egyes ektoparazita fajok látószervei pigmentkehely típusúak.

  • Az ilyen peték ún.
  • Mi a bőr parazita

Ez a szem elsődlegesen a fény erősségét és irányát képes érzékelni. A parazita fajok látószervei általában igen gyengén fejlettek, gyakran csak egy receptorsejtből állnak. A kemoreceptoroknak fontos szerepük van a gazdaállat, illetve a megfelelő táplálék azonosításában.

  1. Tőzeglégy – Bosszantó lakótárs a virágföldből. Számoljunk le vele!, Férgek a viragfoldben
  2. Százlábút távolítottak el egy újvidéki nő orrából
  3. Hogy megtisztítsa a testet a méreganyagok előkészítésétől

A mechanoreceptorok általában a testfelszínen elszórtan találhatók, de tömörülhetnek a feji végen vagy parazita fajoknál a rögzítőszerveken. A receptorsejtekhez többnyire érzékelőserték kapcsolódnak, melyek a testfelszínről nyúlnak ki. A galandférgeknek általában nincsenek specializált érzéksejtjeik.

Az ingereket szabad idegvégződések veszik fel.

A legtöbb faj hímnős. Az ivarszerveik jól fejlettek, sokszor igen bonyolult felépítésűek Ivarszerveik általában hasonlók, de egyes csoportokban, fajokban a petefészkek és herék száma, az egyes szakaszok alakja változhat, vagy a járulékos részek hiányozhatnak. A hím ivarszervrendszer lebenyezett, páratlan vagy páros heréből testisa parazita százlábú csövekből ductus efferensa gyűjtő szerepű ondóvezetőből ductus parazita százlábú áll.

parazita százlábú

A közös ondóvezetőn páratlan ondóhólyag vesicula seminalis is lehet. A hím ivarszerv végső szakaszát magába foglaló párzótáskában cirrusz-zsák az ondóhólyag végéhez még járulékos mirigy prostata is kapcsolódhat. A cirrusz-zsák vége az ivarnyíláson át kitolható párzószerv cirrus szerepét is betölti. Az ondókilövelő járat ductus ejaculatorius a párzószervben húzódik.

Utóbbi gyakran a női ivarszerv kivezető járatával együtt a közös ivarpitvaron atrium genitaleivarnyíláson át érintkezik a külvilággal.

Férgek a viragfoldben. fehér kis férgek a virágföldben

A női ivarkészülék része a páros vagy páratlan, kerekded, gyakran elágazó petefészek ovarium. A petevezetőhöz oviductusvagy utolsó parazita százlábú üregéhez ootype csatlakoznak a szikmirigyek vitellinea.

parazita százlábú

Ezek a parazita százlábú kívülről látják el szikdús sejtekkel. A termelt szikanyag átmeneti tárolására szikraktár is elkülönülhet. Az ootype ürege körül található a Mehlis-féle mirigy, amelynek váladéka az ektolecitális parazita százlábú védőburok anyagának összetapasztásában játszik szerepet.

A petevezető felső szakaszából vagy parazita százlábú ootype üregéből nyílhat a párzótárs parazita százlábú tárolására szolgáló ondótartály receptaculum seminis. A hím ivarsejtek felhatolnak az ootype üregéig, itt megy végbe a megtermékenyítés. Az ootype üregéből a sziksejtekkel és védőburokkal körülvett peték az innen kiinduló, kanyargó lefutású, tágult üregű méhbe uterus kerülnek. Ez a megtermékenyített peték tárolására szolgál. Az ootype vagy egyes esetekben az uterus a közös ivarnyílásba csatlakozik.

A fajok egy részénél a petevezető felső szakaszából indul ki a Laurer-féle vezeték, amely a test hátoldalán a külvilágra nyílik. A hüvely szerepét töltheti be a párzás során, illetve a felesleges mennyiségben lévő sziksejtek vagy spermiumok kiürítésére szolgál. A legtöbb laposféreg hímivarsejtje vékony, fonalszerű és mozgékony farokrésze lehet. A laposférgek többségénél, szemben parazita százlábú állatvilágban általánosan jellemző endolecitális típussal, a petesejt ektolecitális, ami azt jelenti, hogy a szikanyag a petesejt körül helyezkedik el.