Veszélyes a rossz lehelet?, Kapcsolódó cikkek

Jó hír a fogorvostól rettegőknek: nem lesz többé fogfúrás Új, injekció és fúrás nélküli, öngyógyító módszert találtak fel londoni fogorvosok veszélyes a rossz lehelet?

fogszuvasodás kezelésére. A rossz lehelet jelentősége már az ókorban megfogalmazódott, hiszen például a Talmudban — a zsidóság alapvető enciklopédiájában — elfogadott válóokként szerepel.

Részletek Száj és garat kórokozói A nyálnak nagy szerepe van az ételmaradékok és a baktériumok eltávolításában, így ha száraz a szánk, akkor rettentő gyorsan elszaporodnak a kórokozók, melynek következtében rossz lesz a leheletünk.

Mivel embertársaink észlelésében kiemelt szerepük van az illathatásoknak, fennáll a veszély, hogy az orvosilag halitózisnak nevezett állapot rányomja a bélyegét az egyén mindennapi életére, és akár elszigetelődéshez is vezethet.

Nagy Gábor és a vele dolgozó csapat. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kellemetlen lehelet nem betegség, hanem tünet, tehát elsősorban a megfelelő diagnózis felállítására és a kiváltó ok megszüntetésére kell törekedni.

Súlyos betegség tünete lehet a rossz lehelet Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró A rossz szagú lehelet azon túl, hogy igen kellemetlen a vele együtt élőnek, sőt még távolabbi környezetének is, számos betegség tünete is lehet. A rágógumik és egyéb praktikák helyett inkább a megfelelő diagnózis felállítására, és a kiváltó ok megszüntetésére kell törekedni - figyelmeztetnek szakértők. A rossz lehelet már az ókorban is kiemelt szerephez jutott, hiszen például a Talmudban - a zsidók jogi és vallási alapvetésében - elfogadott válóokként szerepelt.

A cukormentes rágógumi használata, illetve a különböző házi praktikák bevetése — úgymint fűszernövények, többek között petrezselyem rágcsálása — ideiglenes enyhülést hozhat ugyan, ám bizonyos esetekben orvosi segítségre van szükség. A szakirodalmi adatok szerint a lakosság negyedét-felét érinti valamilyen formában a probléma, amit a környezet általában tabuként kezel.

Szájszagfóbia Rossz szájszag felmerülése esetén háromféle betegcsoport különíthető el. Valódi halitózis esetén nyilvánvalóan mások számára elfogadhatatlanul rossz szagról van szó — ennek lehet fiziológiás oka, amikor a nyelv hátsó része a forrás, illetve a patológiás kiváltó ok, ami valamilyen betegséget jelent.

Utóbbi esetben fogászati, légúti vagy emésztőrendszeri tényező is fölmerülhet, de az olyan összetett anyagcserezavarok, mint például a cukorbetegség, ugyancsak kellemetlen leheletet eredményezhetnek. A páciensek második csoportjába az úgynevezett pszeudo-halitózist átélők tartoznak, akik bár úgy érzik, produkálják e kellemetlen tünetet, orvosilag nem mutatható ki náluk.

A jelenség oka többnyire pszichés, és fokozott szájhigiéniával, például fogselyem vagy antibakteriális szájvíz használatával megszüntethető az aggodalom.

A lelki eredetű panasz szélsőségesebb változata jelenti az utolsó kategóriát: a halitofóbiások valósággal rettegnek tőle, milyen a leheletük, ezért akár depresszió vagy öngyilkossági hajlam is jelentkezhet náluk.

Erre utaló magatartás esetén pszichológusi segítségre van szükség — olvasható a tanulmányban, amelynek elkészítésében részt vett a Semmelweis Egyetem tanára is.

Nem csak ápolatlanság okozhatja az egyik "legcikibb"problémát Publikálás dátuma Nehéz megállapítani Nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, de az ellenkezője is előfordul: azt hisszük, rossz a leheletünk.

Milyen vizsgálatok vannak? A teljes körű, esetleges szuvasodást és lepedékképződést feltáró fogászati állapotfelmérés után a rossz lehelet megállapításának legegyszerűbb módja az organoleptikus vizsgálat, amely abból áll, hogy a szakember megszagolja a beteg által kilélegzett levegőt, valamint egy cső segítségével a szájüreg légterét.

Itt természetesen az orvos érzékszerveire és tapasztalataira kell hagyatkozni, ám léteznek veszélyes a rossz lehelet? lehetőségek is. Ilyen a kéntartalmú illékony vegyületeket kimutató, hordozható gázkromatográf.

Számos kezelési megoldás közül lehet választani A kezelés hogyan lehet megszabadulni az eper parazitáitól klórhexidinnel, amely a baktériumsejtek anyagcseréjét lassítva szorítja vissza a tünetet, de hosszú távon fogelszíneződést okozhat.

Cink-laktátos öblítéssel a lepedék kórokozóit lehet elpusztítani, míg az aminfluorid a mikroorganizmusok kiirtása mellett a fogzománc épségéről is gondoskodik. Az antibakteriális triklozán vegyület gyakori összetevő a szájápolási termékekben, ám környezetkárosító hatása miatt igyekeznek mással helyettesíteni. Az eukaliptusz és a menta illóolaja ugyancsak javíthat a leheleten — sorolják az alternatívákat az orvosok, akik mindenkit arra biztatnak, hogy mielőbb forduljon szakemberhez, amennyiben fölmerül nála a probléma.